Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, az üvegvisszaváltó hegyeinél balra, a második saroknál egyenesen előre, a heted-hét határon azért még innen: élt három kis csiga. Csiga Johnny, Csiga Jimmy és Csiga Jane, a három kis csiga Csigafalván éltek, sok kis csigatársukkal boldogan, Csigaházban laktak, csigasütit ette, csigapohárból csigatejet ittak rá, csigajátékokat játszottak egész álló nap, és mikor elfáradtak, csigalépcsőn mentek fel csigahálószobájukba. Ott aludtak aztán másnapig, mikor aztán csigavonalban összegyűrt takaróikat messzire rúgva pattantak ki csigaágyaikból és kezdték a napot elölről.

Így éltek-éldegéltek, s élnének talán a mai napig is, ha egy szép napon a gonosz Kakaóscsiga be nem ront Csigafalvára és hatalmas lengőtáras csigaelimináló fegyverével nem kezdi terrorizálni a kis csigákat.

-Hé tik elpuhult testű, gerinctelen csúszómászók! Adjátok elő a falu legszebb csigalányát íziben, mert olyat teszek, amit még én magam is megbánok! – így szólt a gonosz.

Szegény kis csigák ijedten húzódtak csigaházaikba, vad csigareszketésbe fogtak, és rögvest vész-csigagyűlést hívtak össze Csigafalva főcsigájánál a Csigaerődben.

-Csigák! – szólt a főcsiga, aki talán a többi csigánál is jobban félt – Én azt mondom, egyezzünk ki ezzel a büdös, imperialista Kakaóssal. Adjuk oda neki a legmegfelelőbb csigalányt, és próbáljunk békésen beletörődni csigasorsunkba. – a főcsiga szemében huncut fények gyulladtak, majd rövid hatásszünet után kivágta az adut:

-Adjuk neki Csiga Jane-t!

-Csiga Jane-t?! – kiáltott fel Csiga Johnny – De hiszen Ő nemcsak, hogy nem a legszebb, de finoman szólva a Csiga Horror Picture Show csigacsillaga lehetne, ha akarna! Nem beszélve arról, hogy hisztis, nem eléggé nyálkás, és a csigasütimet is megeszi, de verekedős és agresszív csiga is!

A többi csiga csendben, sajnálkozó tekintettel nézte Csiga Johnny-t, akinek csigalassússággal kezdett fény derengeni csigaagyában.

-Nem engedem! – ordította magából kikelve Csiga Johnny. – Én akkor is szeretem!

Főcsiga szomorkásan ingatta párás csigaszemeit, majd megkérdezte:

-Mit szólnál egy láda igazi, dögös csigasörhöz?

-Kettő kell és viheted! – vágta rá Csiga Jimmy, Csiga Johnny leges- legjobb barátja miközben két csigakezét begyömöszölte Johnny szájába. A többi csiga ekkorra már Csiga Jane körül tolongott, aki megpróbált hősiesen, amúgy csigamódra ellenállni, de a tömeg kérlelhetetlen maradt és szorgos csigakezek kiosztottak hirtelen három tucat csigapofont, begyömöszöltek egy rongyot szegény Csiga Jane szájába, és gyorsan zsákba dugták. Közben néhány markosabb csiga Csiga Johnny-t tartotta őrizet alatt, amíg Csiga Jimmy lelkesen vette át a számára kiutalt csigasört. Csiga Jimmy, ebből is látszik, korrupt és alkoholista disznó csiga volt.

Eközben a csigatéren a gonosz Kakaós türelmetlenül toporgott, dühösen szuszogott és zsebéből Haribó gumicukorkát gyömöszölt rettenetes szájába. Ekkor feltűntek a Csigavárból elősorjázó csigamartalócok, akik vállukon vitték a zsákba kötözött Csiga Jane-t. Mögöttük a sunyi Főcsiga baktatott szemeiből hamis könnyeket törölgetve. Megálltak a szörnyű Kakaóscsiga előtt és földre eresztették a Csiga Jane-t rejtő zsákot.

-Íme elhoztuk neked, amit kértél ó Kakaós! Szörnyű fájdalom ez nekünk, - mondta, miközben megtapogatta csigafenekét, ahová Csiga Jane azért még sikeresen beleharapott – de megpróbáljuk csigákhoz méltóan viselni a csapást.

-No azért! – böfögött elégedetten Kakaós – Aztán csak semmi trükk, mert visszatérek! – azzal vállára kapta a zsákot és elcsörtetett.

-Pfű! Ez meleg helyzet volt, de ezt is megoldottuk! – Lelkesedett a Főcsiga, majd rögtönzött csigamosollyal fordult a többi csiga felé – Miután ilyen sikeresen kimásztunk a bajból, azt hiszem itt az ideje egy igazi csigabulinak!

A többi csiga lelkesen éljenzett, háromszoros csigahurrát kiáltottak kitűnő csigavezérükre és szélsebesen elszáguldottak előkészíteni a csigabulit.

Három napig állt a csigabál, folyt a csigasör, kupacokban állt a csigaropi, csigazenészek húzták a talpalvalót és még a híres-neves Csiga Lajcsi is emelte a buli hangulatát.

Csak egy kis csiga szomorkodott csigaházában, szemeit kisírva bánkódott elveszett kedvese után. Csiga Johnny-t majd elemésztette a bánat. Hiába próbálta Csiga Jimmy felvidítani, mondván, hogy nézze a dolgok jobbik oldalát, mert mostantól bármikor játszhatnak csigaszámítógépeikkel Csigashogun Total War-t, vagy bármi egyebet, Csiga Johnny vigasztalhatatlan maradt. Harmadnapon aztán így szólt Csiga Jimmyhez:

-Na ide figyelj te csigák szégyene! Most nem verlek laposra, mert mégiscsak a leges-legjobb barátom vagy, de kitaláltam valamit, amit akár tetszik neked, akár nem végre fogunk hajtani. Megkeressük a híres-neves Csiganinja képző szakközépiskolát és híres csiganinják leszünk mi is, aztán megkeressük ezt a büdös kakaóst és nagyon megverjük. Hazahozzuk Csiga Jane-t, és boldogan élünk, amíg meg nem halunk! Világos?

-Az hát! – Vágta rá Csiga Jimmy, csak hogy megnyugtassa Johnny-t. - Csak kell egy kis idő, amíg lelkiekben felkészülök. Mondjuk 20-30 év elég lenn…

-A csigafáját Te büdös csigatojás! Jössz velem most azonnal, vagy elhúzom a nótádat! – pattant fel Csiga Johnny dühösen.

-Jól van, na! Csak próbálkoztam. – dünnyögte Jimmy, majd sóhajtva szedelőzködni kezdett. Így esett, hogy a két csigabarát nekiindult, hogy terveit valóra váltsa.

Viszontagságos úton jutottak el a Csiganinja képző szakközépiskolába, ahol hosszú, nehéz és csigapróbáló kiképzés után Csiga Johnny elnyerte a feketeöves csigagyilkos rangot, míg hű társa, Jimmy az al-segéd ninjainas rangig jutott. Mikor úgy érezték eléggé felkészültek, nekiindultak, hogy legyőzzék a gonosz Kakaóscsigát és megmentsék szegény Csiga Jane-t.

Mentek, mendegéltek, míg egy szép napon egy furcsa csigavároshoz nem értek. Csiga Jimmy és Csiga Johnny ámult-bámult a sok furcsaság láttán. Fémből készült csigaházakat láttak, a csigalakosoknak mindenféle furcsa sivító és pöfögő szerkezeteken száguldoztak, még a kertekben is furcsa fémvirágok nyíltak.

-Hát ez meg mi a csigatúró? – hökkent meg Csiga Jimmy.

-Ez nem csigatúró, hanem A Tudós Bölcs Technokrata Csigák Ligájának Városa. – válaszolta meglepetésükre egy tudálékos hang a hátuk mögül. Csiga Johnny reflexből előkapta csiganinja-kardját, és vadul megfordult, hogy szembenézzen az orvtámadóval, míg Csiga Jimmy rutinosan összeesett és halottnak tettetve magát megpróbálta jó szokásához híven elsunnyogni a dolgot.

-Ki vagy te, gaz orvtámadó? –vonta kérdőre Csiga Johnny a settenkedőt.

-Én vagyok a Tudós És Bölcs Technokrata Csi…

-Ezt már hallottam, de ki vagy te?! – ordította türelmetlenül Csiga Johnny.

-Én vagyok a csigapizza-futár. – duzzogott az ismeretlen.

-Én pedig a Csiga Johnny feketeöves csigagyilkos csiganinja vagyok! –mennydörögte fenyegetően Csiga Johnny.

-Én pedig a bátor segítője vagyok. – nyiszorogta a földről Csiga Jimmy.

-Hű! – rebegte a csigapizza-futár. – Akartok dögös csigapizzát?

-Oregánós van? – élénkült fel Csiga Jimmy. Gyorsan feltápászkodott, majd közelebb settenkedett az ismeretlenhez.

-Vezess bennünket a város vezetőjéhez! – Rendelkezett Csiga Johnny, lesújtó pillantásokat vetve Csiga Jimmyre, aki csalódottan szedegetve csigalábacskáit a nyomában csoszogott. A csigapizza-futár átvezette őket a városon, egyenesen egy díszesen csillogó, magas épület felé. Ott aztán elbúcsúzott tőlük és házhozszállította a kissé kihűlt cisgapizzát. Csiga Johnny illendően bekopogott a hatalmas vasajtón, aztán Csiga Jimmyvel együtt beléptek a csigavárosházába.

-Mi szél hozott erre vándorok? –kérdezte a csigaváros csigapolgármestere.

-Azért vándorolunk, hogy megtaláljuk a gonosz Kakaóscsigát, legyőzzük, megmentsük a csiganépet a gaz elnyomótól, no és többek között, ha már ott vagyunk, megmentjük a világszép csigaszerelmemet, Csiga Jane-t is! – vágta ki egy szuszra Csiga Johnny, hősi pózban állva.

-A gonosz Kakaóst! –döbbent meg a csigapolgármester. –Hiszen azt eddig még senki sem tudta legyőzni!

A csigapolgármester gondterhelten ráncolta csigahomlokát, majd csücsörített is egy egészen kicsikét.

-Nos. – kezdett bele mondókájába –Van itt a város szélén egy csapat vad Búgócsiga. Sok gondot okoznak a városnak. Azt szeretném, hogy kergessétek el őket innen. Ha ezt megteszitek, a város összes polgára nevében mondhatom, számíthattok a segítségünkre.

-Vállaljuk a feladatot. – döntött rövidnek sem nevezhető gondolkodás után Csiga Johnny. – Győztesen fogunk visszatérni! – biztosította a polgármestert, és kifelé kezdte lökdösni a reszkető lábú Csiga Jimmy. Amíg a városon kívülre igyekeztek, Csiga Jimmy többször is rosszul érezte magát és vissza akart fordulni, de Csiga Johnny szúrós pillantásai, nomeg a fenyegetően felé rázott csiganinja-kard mindannyiszor meggyógyították. Akármilyen lassan is haladtak, úgymond csigatempóban, estére csak elérték a város határát. Már messziről hallatszott a széllel szálló fenyegető hangok kórusa: Búúúúú, búúúú…

-Ezek lesznek azok! – jött rá szinte rögtön Csiga Johnny.

-Én is attól félek! – suttogta reszkető csigahangon Csiga Jimmy.

Johnny elővonta csiganinja-kardját és marcona redőkbe rendezve homloka ráncait, vakmerően megindult előre.

-Gyertek elő gyáva búgócsiga puhányok! Most elbánok veletek egyszer, s mindenkorra!

-Búúúúú! Búúúúúúúúú!- rontottak elő a sűrűből a vad búgócsigák, majd félkörben felsorakoztak a két kis csiga körül.

-Mit kerestek itt csiga-ízingek?! Meguntátok tán puhatestű léteteket, hogy ide merészkedtetek?!

-Azért jöttünk, hogy elzavarjunk benneteket piszkos disznó csigái! Ne rontsátok itt a levegőt!- keménykedett Csiga Johnny.

-De ha ti másként gondoljátok, mi akár el is mehetünk… -nyiszorogta a földről alig hallhatóan a halott csigát meglepő élethűséggel alakító Csiga Jimmy.

-Akkor harcoljunk! – hörögte a vad búgócsigák vezére.

-Akkor harcoljunk! – kiáltotta Csiga Johnny.

-Akkor harcoljatok! – lelkesedett Csiga Jimmy is, immáron egy fa odújában elrejtőzve.

Elkezdődött a csata! Robajló csigadübörgéssel rontottak egymásnak a harcolók, rengett a föld, villámlott az ég, de még a W. C.-s csiganéni is kikandikált bodegájából a ribillióra! Kavargott a csigatömeg a csatamezőn, jajkiáltások harsantak, harci üvöltések harsogtak:

-Nincs kegyelem senkinek! – üvöltötte Csiga Jimmy vadul a faodúból – Most megkapjátok büdös csigadisznai!

Aztán egy kicsivel később:

-Johnnyyyy! Johnny gyere veeeeerneeeeek! –sivította kétségbeesetten, beleveszve a kavargásba, mert két szemfüles búgócsiga rátalált a rejtekhelyére és kicibálta onnan. Egész nap és egész éjjel tartott a csigaviadal, ilyet még nem látott a világ, ám a végén a vad búgócsigák sebesültjeiket hátrahagyva, fejvesztett menekülésbe kezdtek. Csiga Johnny kidüllesztett csigamellkassal állt a legyőzöttek felett, majd mikor beleunt a düllesztésbe, keresni kezdte Csiga Jimmyt. Meg is találta egy bokor alján elbújva, csak csigafeneke látszott ki az avara alól.

-Most már előjöhetsz. Elmentek. – szólt leges-legjobb barátjához, aki hüppögve, könnyes csigaszemecskéit törölgetve mászott elő.

-Me… meghúúúztáák a füüüleemmeeet! – bömbölte Csiga Jimmy, Csiga Johnny vállára borulva.

-Szedd össze magad! Egy csigahős nem sír! – dorgálta meg szelíden Johnny.

-De én nem is vagyok csigahőőőőős! – sírta elkeseredetten Jimmy. – Méhéég elbuhújni sem tuhudtaam előlük! – brühögte könnyek között.

-Csakhogy ezt senki sem látta! –hívta fel rá figyelmét Csiga Johnny. – Ketten jöttünk ide, és ketten is győztünk. Érted már?

-Akko… akkor én is hős lettem?

-Hős ám a javából.

-Rohadék búgócsigák! – rúgott bele az egyik éppen feltápászkodóba bátran Jimmy. – Kell még?? Nesze, nesze…

Még jó darabig rugdalta őket, mígcsak csigalábacskái meg nem fájdultak, aztán büszkén bevonultak a városba, átvenni a megérdemelt jutalmukat. Volt is nagy öröm, eszem-iszom, dínom-dánom, hetedhét határra szóló csigabuli! A város díszcsigapolgárrá választotta mindkettőjüket, majd megajándékozta őket egy-egy hátracsatolható csigareptető szerkezettel. Örültek is neki a kis csigák, nem kell már csigatempóban csúszniuk-mászniuk: száguldhatnak csigaszárnyakon megmenteni Csiga Jane-t!

Így esett, hogy Csiga Jimmy és Csiga Johnny az éjszakai égen szárnyalva hamarost észre is vették a gonosz Kakaóscsiga kastélyát. Gyorsan leereszkedtek a földre, majd csiganinjához méltóan közelebb lopóztak, csendesen lapultak, és hallgatták a kiszűrődő hangokat:

-Mit mondtam neked, Te Kakaósok szégyene!? Kiporszívóztál már? Elmosogattál már? Mindent a szádba kell rágnom külön-külön? Majd adok én neked elrabolni békés csigalányokat, te tohonya melák! Megmutatom én neked ki az úr a csigaházban!…



Csiga Johnny és Csiga Jimmy hallgatta ez darabig a rég vágyott édes csigahangot, majd egymásra meresztették csigaszemeiket. Aztán amilyen csendben jöttek, olyan csenden, csiganinjákhoz méltó módon elosontak. Az éjszakai égen két bátor csigafiú, Csiga Johnny és Csiga Jimmy, új veszélyes kalandok felé szárnyaltak, mert a gonosz Kakaós már elnyerte méltó büntetését.

Itt a vége, fuss el véle, Csigafalva közepére!